Bejelentés


Erika Ringató archívum


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Március

JELES NAPOK:


HÚSVÉT

Húsvéti jelképek:

Tojás:

A teremtés, az újjászületés szimbóluma. Számos természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyeseknél az istenek születtek tojásból. Egyes kultúrákban a halottak mellé temették, így jelképezvén a lélek újjászületését.
A tojás a kereszténységben a feltámadás jelképe. Húsvét reggelre a zöld búzába egy szem piros tojást teszünk, ez jelképezi a feltámadottat.

Keresés:

Az ünnepi készülődés időszaka után keressük az újjászülető lelket önmagunkban.
Ezt szimbolizálja a tojások keresése. Vagy elmehetünk forrást keresni. A belső keresés segíti a szellemi erőfeszítések beérését.
(Minderről persze a gyerekeknek nem beszélünk. Képként jelenítjük meg előttük, azáltal, ahogy mi magunk éljük.)
A tojáshoz az ember is hozzátesz művészi formában: festéssel, díszítéssel. A görögök a díszítést úgy mondták: kozmosz.

Nyúl:

A húsvéti nyúl nem közönséges mezei vagy házinyúl. Láthatatlan, külső hatalommal bír. Önfeláldozó, éber, az Én szimbóluma.

Húsvét után négy hétig még a Húsvéthoz kapcsolódó időszakot élünk. Ilyenkor kedvező az idő az elemekkel való találkozásra: ásás, locsolás, ugrókötelezés, takarítás.
(A gyermekek számára mesékkel, versekkel segítjük a képet, amelyekben megjelenik az újjászületés, az erőfeszítés, odaadás, átváltozás.)

Miért tojik a húsvéti nyúl tojást?

A régi pogány hagyományok egy része beépült az európai kultúrába és a keresztény vallásba is, ünnepeink nagyrészt pogány eredetűek. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe.
A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered.
Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja.
Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

Az ünnep:

A pogány tavaszünnep az idők során összeolvadt a keresztények húsvéti ünnepével. Ez az ünnep egyben az emberiség azon hagyományait viszi tovább, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erőkkel, ha alkalmazkodunk a természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához. A természet újjászületése egyben az ember újjászületése is, ezt ünnepeljük.

Az ajándékozás szokása:

Húsvéti kosarakat tojással, kiscsirkével, nyúllal már a régiek is ajándékoztak egymásnak. Az első húsvéti kosarat Assisi Szent Ferenc kapta, aki a böjt hat hetét egy napos itáliai szigeten töltötte. A szigeten csak apró állatok laktak, és így társa a legenda szerint csak egy apró nyúl volt, aki madárfészekből készült húsvéti kosarat adott neki. Ezzel fejezte ki Szent Ferencnek a sziget lakóinak szeretetét.
A húsvéti kosár később már gallyakból és levelekből készült, ma pedig már szalmából vagy gyékénykosárból, fűvel bélelve. A kosárba a finomságokat a nyuszi hozza, így a hímes tojást is. Édességeket csak a tizennyolcadik század végétől találunk a kosarakban. Kiscsirkét, kisnyulat azért ajándékoznak húsvétkor, mert ezek már az új évben született jövevények, így az újjászületést szimbolizálják.


Húsvéti hagyományok:

Húsvét talán a legvidámabb ünnepünk. Bár hajlamosak vagyunk csupán a hús-vétre, tehát a hús újbóli magunkhoz vételére, a böjt végére gondolni, és elfelejteni mindazt, amiről ez az ünnep hagyományosan szól.
A húsvét ünnepi előkészületei a hagyomány szerint már hamvazószerdával megkezdődnek, innentől kezdve 40 napig lemondunk a húsról - úgy, ahogy Jézus lemondott értünk életéről. Ez a fajta lemondás tulajdonképpen közösségvállalás, amely a vallásos embereknek alkalmat ad a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre. Ezáltal méltóképpen felkészülhetnek Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

A negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét virágvasárnappal kezdődik. A nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak, illetve a népszokások ezeket elevenítik fel.
Virágvasárnap a bevonulás napja. Ekkor az emberek pálmaágakkal vagy barkákkal mennek a templomba. Nagycsütörtök az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosásának napja (ma ez a vendégszeretet jelképe). Nagypéntek pedig Jézus keresztre-feszítésének napja, a gyászünnep. Nagyszombat azonban már a feltámadás jegyében zajlik. Elindulnak a körmenetek, a templomokban gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt is.

Tulajdonképpen Nagyszombathoz tartoznak a jellegzetes ételek is, mint például a tojás, a bárány és a kalács. Húsvét vasárnap maga a feltámadás napja. Ekkor sokan megnézik a Napfelkeltét, majd a hagyomány szerint bárányt fogyasztanak. A bárányevés az "áldozati bárányságot", azaz Jézus halálát szimbolizálja. Ezért is nevezik őt a mai napig Isten bárányának.




A "Ringató foglalkozás" a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegylajstromában a 189 845 sorszámon bejegyzett védjegy, jogosultja és a Ringató program vezetője Gállné Gróh Ilona. A Ringató központi honlapja:
www.ringato.hu
Kovách-Borbás Erika védjegyhasználói szerződés alapján, R/39. sorszámon Ringató
foglalkozás tartására jogosult.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!